A Tiszatenyő és Mezőtúr között 2023 júliusában történt vonatbaleset után három évvel végre elkészült a Közlekedésbiztonsági Szervezet zárójelentése. A dokumentumból kiderül, hogy a tehervonat 9 kocsijának kisiklását fékhiba okozta, a vasúti infrastruktúrában keletkezett károk helyreállítása 708 millió forintba került, a kifolyt veszélyes anyag miatt pedig a baleset helyszíne mellett 1 hektáron ki kellett cserélni a talajt.
Több hónapnyi levelezésbe és sok adatigénylésbe került, mire kiderítettünk minden részletet a balesetről. A terméslevágatást a vizsgálati zárójelentés szerint ugyanis a Katasztrófavédelem, a talajcserét pedig a NÉBIH rendelte el, de mindkét hatóság az illetékes kormányhivatalhoz irányított minket. Onnan pedig megkaptuk a talajcserét elrendelő határozatot, amit – meglepetés – a Katasztrófavédelem adott ki 2023-ban.
Tiszatenyő és Mezőtúr között, Kétpó határában 2023. július 9-én kisiklott egy 17 kocsiból álló tehervonat összesen 9 kocsija (az akkori hírekben 12 kocsi kisiklása szerepelt). A szerelvény 5 vagonjában környezetre veszélyes anyag volt, ezek közül a baleset következtében az egyik kocsi (az első hírek még kettőről szóltak) szivárogni kezdett. A helyszínre azonnal kivonult a katasztrófavédelem, a környék 12 házából 40 lakost „védőtávolságon kívülre” küldtek, a közeli vízfolyásokat pedig ideiglenes földsáncokkal védték.
A baleset után adatigénylésekkel igyekeztünk kideríteni, hogy milyen veszélyes anyagok szivárogtak a balesetben, de egy állami szervtől sem kaptunk információkat. Csak a tehervonatot útnak indító, félig osztrák tulajdonban lévő GYSEV válaszolt érdemben a megkeresésünkre: készségesen megküldte a rakománylistát, amin butil-acetát, fenol és nátrium-metilát is szerepelt.
Fékhiba okozta a balesetet
Egy reményünk volt még információt szerezni: az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ), amelynek feladata a légi, vasúti és vízi balesetek, súlyos események független szakmai vizsgálata. A kétpói vonatsiklás után legalább heti kétszer megnéztem a KBSZ honlapján az általuk vizsgált vasúti események 2023-as listáját, de az ominózus balesetnél 3 évig (!) az szerepelt, hogy az eset „vizsgálat alatt” van. Azonban 2026 augusztusában megjelent végre a zárójelentés rubrikában a „kiadva” szó, vagyis befejezték a vizsgálódást.
Ugyan a KBSZ honlapjának átalakítása miatt a zárójelentéseket átmenetileg nem lehet letölteni, hanem email-ben kell kikérni a szervezettől, de ezzel nem volt gond, néhány napon belül megküldték, miután elkértem.
A kétpói vonatsiklásról készült, 2026. március végén szignált KBSZ-jelentésből kiderül, hogy a tehervonat több kocsijának kisiklását az okozta, hogy legkésőbb a kisiklás előtt 18,8 kilométerrel
befékezve maradt a vonatba másodikként besorozott kocsi fékberendezése,
és a folyamatosan súrlódó féktuskó a kocsi menetirány szerinti 5-6. tengelyének kerekeit túlhevítette. Ennek következtében pedig „a kerék képlékeny alakváltozást szenvedett, elvesztette futásbiztonságát, és megindította a végül 9 kocsi kisiklásával járó folyamatot”.
Az esemény, vagyis a tehervonat kisiklásának okaként a KBSZ az alábbi négy dolgot írta be a jelentésbe:
- a fékszerkezet fel nem tárt, feltehetően pneumatikai hibája;
- a kerék-féktuskó kapcsolat sajátossága, miszerint a kocsinál alkalmazott
kompozit féktuskó képlékenységig hevítette a futófelületet; - a kocsinál karbantartási hiányosságok voltak azonosíthatók;
- az a körülmény, hogy mindez pályaszemélyzet és diagnosztikai eszközök
hiányában nem volt a kisiklás előtt felismerhető.
Azt is kiemelik, hogy a balesetet okozó LL IB116 kompozit féktuskó már több hasonló esetet idézett elő Európában: 2016-ban Hollandiában, 2019-ben Franciaországban, 2023-ban Svájcban melegedett fel és okozott kerékdeformitást ilyen féktuskó. Az első kettőnél időben kiderült a hiba, így baleset csak a svájciból lett, ahol az Alpokat észak-déli irányban átszelő, 54 kilométer hosszú Gotthard bázisalagútban siklott ki emiatt egy tehervonat 16 kocsija.
Nagyon drága volt a helyreállítás
A KBSZ-jelentés szerint Kétpónál személyi sérülés nem történt, de a baleset miatt a vasúti pálya több mint 2 km hosszban megrongálódott: a bal vágányon 200 méter hosszban részlegesen, a jobb vágányon 1700 méter hosszban részlegesen, teljes vágányépítést igénylően 360 méter hosszban.
Ezenkívül kidőlt 2 db felsővezetéki tartóoszlop és eltört 9 db szigetelő, továbbá a 162. és 184. szelvény között síncsatlakozó vezetékek rongálódtak és a még üzembe nem helyezett, de már telepített ETCS L2 rendszerhez tartozó 8 darab fix balíz elem megrongálódott. Emellett mindkét vágány mellett a 177+86 és 180+15 szelvényekben létesített utasperonokon az esőbeállók edzett oldalüvegeiből 1-1 darabot a felverődő zúzottkő betört.
A dokumentum szerint
a pálya- és más infrastruktúra-károk helyreállításának költsége 708 millió forint,
a hálózat-hozzáférési díj kiesés 6 millió forint volt.
A vasúti pályahálózat működtetője az eset idején MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
volt, amelynek jogutódja a zárójelentés kiadásának idejére a MÁV Pályaműködtetési Zrt. lett.
A vonatot a GYSEV Cargo Zrt. közlekedtette, a fuvaroztató a Gartner KG volt, a vonat második kocsijának karbantartással megbízott szervezete a VTG Rail Europe GmbH volt.
A vasúti járművekben keletkezett károk is nagyok voltak a KBSZ-jelentés szerint. „2024.01.17-ig a GYSEV CARGO Zrt. által kifizetett, balesethez kapcsolódó
kárszámlák 70 MFt-ot és 10,8 ezer EUR-t tettek ki. A GYSEV CARGO Zrt. 1 db Sggmrrs sorozatú vasúti ikerkocsit gazdasági totálkárra tekintettel selejtezett, és két további Sggmrrs sorozatú kocsit megjavíttatott, ezek kárértéke 35,8 MFt+ÁFA. A VTG végleges kárösszeget 2025. december 22-ig még nem tudott megadni, az előzetes kár értéke 583 ezer EUR (2025. február 10-én).” – olvasható a dokumentumban.
A tehervonat július 9-én kisiklott kocsijai és a megrongált pálya Kétpó forgalmi kitérőnél 2023. július 10-én. (fotó: MTI/Mészáros János)
Talajcsere kellett a kifolyt vegyszer miatt
A KBSZ jelentése röviden kitér a vonatbaleset miatti környezeti károkra is. Szerepel az anyagban például, hogy „Az eset idején a vasúti pálya környezetében több helyen bozóttüzek keletkeztek”. Ennek oka a második kocsi beragadt féke volt: „A súrlódó féktuskó felmelegítette a forgóváz kerékpárjait, egyben a féktuskóból is izzó darabok váltak le, amelyek a 47. szelvénytől kezdve több helyen meggyújtották a pálya menti aljnövényzetet, gabonát.”
Méghozzá egy hosszú szakaszon égett a zöldterület: „A tűz 7 kilométeren keresztül foltokban jellemzően aljnövényzetet érintett Szajol felőli irányából Kétpó felé vezető sínpárok mellett 1 helyen 10 ha területen lábonálló búza égett.”
Szerencsére a KBSZ jelentése említi a kisiklott tehervonatból kifolyt veszélyes anyagot is, amiről korábban egy állami szerv sem volt hajlandó elárulni semmit.
„A RID 90/3082 veszélyességi bárcával ellátott 33 68 4964 044-4 pályaszámú kocsiról leesett és rongálódott tartályból az egészségre és környezetre veszélyes Genaminox folyékony m.n.n. (Amine C12-C18 Alkyldimethyl N-oxide, nyersanyag tisztítószerekhez) anyag a szabadba jutott és a jobb vágány melletti mezőgazdasági területre folyt. A Katasztrófavédelem kb. 1 hektáron a termést zölden levágatta a termelővel és a NÉBIH talajcserére kötelezte. A mezőgazdasági termelő közlése szerint a kár: kb. 1 millió Ft.”
Ebből a részből tehát végre kiderül, hogy a kisiklott tehervonatból pontosan mi folyt ki a környezetbe, és az anyag veszélyességét jól mutatja, hogy ki kellett cserélni a talajt azon a területen, ahova jutott belőle.
Annak érdekében, hogy még többet megtudjunk a szennyezésről, közadatigénylésben kértük ki a KBSZ-jelentésben említett NÉBIH-től a talajcserét elrendelő határozatot. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal azonban azt válaszolta, hogy ők nem rendelkeznek talajvédelmi hatósági jogkörrel, vagyis nem ők rendelték el a talajcserét. Azt javasolták, hogy a megyei kormányhivatalt keressük, mert annak van hatásköre és illetékessége az ügyben.
A termés levágatásával kapcsolatos döntést pedig a KBSZ jelentésében említett katasztrófavédelemtől kértük ki közadatigénylésben, de sajnos hiába. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ugyanis a válaszadási határidő lejártára emlékeztető üzenetünk után szeptember végén azt közölte, hogy nem kapta meg a KiMiTud-on beadott adatigénylést. Ezután újra elküldtük nekik egy sima emailben, amire azt válaszolták, hogy terméslevágás elrendeléséről nem hoztak határozatot, a talajcserével kapcsolatos dokumentumokat pedig átadták már a kormányhivatalnak, mert 2024. október 1-től az gyakorolja a vízügyi és vízvédelmi hatáskört.
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
A vizet féltették a kiömlött anyagtól
A területileg illetékes Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatalnak már a NÉBIH hozzájuk irányító levele után beadtunk egy közadatigénylést, így a katasztrófavédelem válasza után nem volt teendőnk, csak vártunk tovább.
2026. október 14-én, a törvényi határidőn belül megérkezett a kormányhivatal válasza: elküldték a kétpói talajcserét elrendelő határozatot, amit a kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztályának jogelődje, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság hozott 2023-ban.
A határozatban a kisiklott vonatot közlekedtető GYSEV-Cargo Zrt.-t kötelezték arra, hogy a talajra kijutott szennyezőanyagot 2023. augusztus 31-ig gyűjtse össze, szállítsa el és ártalommentesen helyezze el; a sérült tartályban maradt anyagot helyezze át egy megfelelő biztonságú edényzetbe anélkül, hogy a talajra jutna belőle; végül pedig a szennyezett talajt távolítsa el, cserélje ki.
Az indoklásban pedig leírta a katasztrófavédelem, hogy miért volt erre szükség: „A baleset következtében a vasúti szerelvény 9 db kocsija kisiklott, ezek közül 1 db kocsi 40 m3 -es tartálya megsérült, abból vegyi anyag szivárgott. (…) A sérült tartályt szállító kocsi a vasúti pálya szomszédságában lévő mezőgazdasági területre sodródott.
A tartályból növényvédőszer (amine c12 c18 alkildimetilN-oxid) szivárgott a talajra nagyobb mennyiségben,
50-60 m-re a szomszédos Harangzugi I. csatorna meghosszabbításától. A műszaki mentés során árkot és sáncot húztak ki a sérült tartály és a csatorna közé, hogy a szennyezés a csatornába gravitációsan ne kerülhessen bele.
A katasztrófavédelmi mobil labor a csatornából (7+500 km szelvény) felszíni mintavételt végzett, a csatornában vízminőségromlást nem tapasztaltunk. A csatorna leszakaszolása megtörtént. A KÖTIVIZIG III. fokú vízminőségi kárelhárítási fokozatot rendelt el 2023. július 9-én és a KP-008915-147/2023 számú levelében kérte Hatóságunktól a szükséges kárelhárítási intézkedések megtételét.”
A kisiklott vonat egy része (forrás: MÁV/YouTube)
Vagyis a 2023. július 9-én történt vonatkisiklás után bő három évvel később, összesen 9 közadatigénylés segítségével sikerült megtudni, hogy pontosan mi történt, milyen vegyszer jutott ki a baleset miatt a környezetbe, és milyen intézkedéseket tettek az ügyben. Ahelyett, hogy mindezt a hatóságuk maguk hozták volna nyilvánosságra önként, az esemény után a lehető leghamarabb.
Erdélyi Katalin
A címlapkép Átlátszó-montázs (forrás: a MÁV drónvideója a vonatról)
