Az európaiak leggazdagabb 1 százaléka 300 milliárd eurónyi klímaadósságot halmoz fel évente

Az eredetileg országokra kidolgozott klímaadósság (climate debt) módszertana az „igazságos részesedést” meghaladó kibocsátásokhoz kapcsolódó éghajlati károk pénzügyi értékét becsüli meg. A Greenpeace Közép- és Kelet-Európa megbízásából a német Forum Ökologisch-Soziale Marktwirtschaft nevű agytröszt ezzel a metódussal az Európai Unió területén élő magánszemélyek, köztük a népesség leggazdagabb 1 százalékát jelentő gazdasági elit kibocsátásnak mértékét mérte fel. Az október 15-én publikált 50 oldalas jelentés szerint a leggazdagabb 1 százalék vagyonához és befektetéseihez kapcsolódó 301 milliárd eurós klímaadósság mellett további 80 milliárd euró áll fenn, amely a leggazdagabb 1 százalék életmódjához és fogyasztásához kapcsolódik;a klímaadósság nagyrészt a szupergazdagok körében koncentrálódik. Az egyes országokban a leggazdagabb 1 százalék egy főre jutó, vagyonalapú klímaadóssága átlagosan többszörös a leggazdagabb 10 százalék adósságához képest; Málta, Luxemburg, Észtország, Lengyelország és Bulgária szupergazdagjainak körében a legmagasabb a fogyasztásra vetített egy főre jutó klímaadósság, míg Írország, Ausztria, Észtország, Németország és Litvánia jár az élen az elit 1 százalék befektetéseit és vagyonát tekintve;a teljes EU-s klímaadósság mértéke sokkal magasabb lehet, mivel a 301 milliárd eurós becslés a 27-ből csak 24-re vonatkozik, Ciprus, Luxemburg és Hollandia esetében ugyanis a tulajdonjog korlátozott átláthatósága megakadályozza az összehasonlítható számítások elvégzését.Az Under the Surface: The Hidden Climate Debt of Extreme Wealth in the European Union (A felszín alatt: a rendkívüli vagyonból fakadó rejtett klímaadósság az Európai Unióban) címen elérhető látlelet szerint Magyarországon a leggazdagabb 1 százalék tulajdonalapú klímaadóssága a 2022-es adatok alapján évi mintegy 5,5 milliárd euró, vagyis több mint 2000 milliárd forint. Ugyanakkor a Greenpeace Magyarország sajtóközleménye szerint az ország „klímaváltozással kapcsolatos gazdasági veszteségei